A gyilkos javasasszony?

Részlet egy 1882-es újságból:

“Dorozsmaváros lakosságát két nap óta rejtélyes bűneset tartja izgalomban, a határ egyik legelőjén Kádár Német Illés dorozsmai gazdát végvonaglásban, a fűben fetrengve találták meg. A szerencsét­len ember csak fogait vicsorgatta, melyeken keresztül vastagon tajtékzott a hab. A hoz­zátartozók, a halállal küszködő embert beszállították a városba, hol másnap iszonyú kínok között meghalt

Az orvosi vizsgálat megejtetvén, az ottani orvos a külső jelekből mérgezési tüneteket észlelt, miről nem ké­sett megtenni jelentését a szegedi kir. ügyészségnél. A lakosság körében az a hír van elterjedve, hogy Kádár Németh Illés a kuruzslás áldozata. Gyógykezeltetése végett orvoshoz menni röstellt, hanem egy dorozsmai javasasszonnyal kuruzsoltatta magát s az ettől kapott „drága szer“ ölte volna meg Egyiptomból.”

A javasasszonyt tehát perbe fogták, és annak lánya keresett meg, aki biztos volt benne, hogy nem történhetett meg, hogy az édesanyja halálos mérget ad gyógyszer helyett. A javasasszony felesküdött a Földanyának, hogy védi az Életet, és nagyon gondosan járt el minden esetben. Ráadásul csak gyógynövényeket használt, melyek nem mérgezőek.

El is mentem a javasasszony kunyhójába, és valóban nem találtam mérget, csak ökörfarkkórót, lándzsás útifüvet, rókagombát és más természetes gyógyító növényeket.

De akkor hogy került méreg Kádár Illés szervezetébe? Miután kicsit kutakodtam, kiderült, hogy a gazda földjét meg akarta venni egy szegedi iparmágnás, hogy azon valami gyárat építsen, mert a gazdaság ideális helyen feküdt vállalkozásának véghezviteléhez. Kádár azonban nem adta a földjét, ami már hat generáció óta a családja birtoka. Felesége eközben városi, úriasabb életre vágyott, és összeszövetkezett az iparmágnással, és belecsempészte a mérget férje ebédjébe.

Aztán arra is volt gondja, hogy a rendőrség figyelmét felhívja a javasasszonyra. Ravasz egy nőszemély volt, de rajtam ne fogott ki. A bűnösöket elfogták, a javasasszony pedig másik vidékre költözött, mert bizalma megrendült a dorozsmaiakban.

 

Forrás: Pesti Hírlap, 1882. szeptember, 269. szám